Édességek, sütemények nem csak cukorbetegeknek, hanem mindenkinek,aki a magas kalóriatartalmú, a szervezet számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmazó répacukrot ki akarja iktatni az étrendjéből


A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gombóc. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gombóc. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 1., vasárnap

Húsgombócok fenyőmaggal tejszínes mártásban VKF XXIX

Max gombócolásra hívta a gasztrobloggereket a XXIX. VKF kiírásában. Szeretem a gombócot. Már a név is olyan muris. Nem véletlen, hogy Csukás István Gombóc Artúrnak nevezte el a kis duci figuráját.
Szoktam csinálni gombócokat, húsból, túróból, maceszgombócot a levesbe, trüffelgombócot és más édességeket, csak krumplisgombócot nem, mert bár nagyon szeretem, nagyon nem fér bele a diétámba :-(

Most húsgombócot készítettem fenyőmaggal, tejszínnel, meg ezzel, azzal.



Hozzávalók:

1/2 kg pulykamell darálva
2 dl főzőtejszín
5 dkg fenyőmag
5 dkg bacon
kevés főtt rizs
vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
fehérbor
só, bors, gyömbér
1 tojás
petrezselyem

A darált pulykamellet összegyúrtam egy tojással, sóval, borssal, belenyomtam két gerezd fokhagymát és egy kis  főtt rizst. A rizs nyugodtan elmaradhat, de éppen volt egy kis maradék, hát beletettem. Gombócokat készítettem belőle, kevés olajon pirosra sütöttem.
Amikor minden gombóc megsűlt, a serpenyőből kiöntöttem az olajat, és zsírjára sütöttem benne az apróra vágott bacont, majd rátettem az szintén apróra vágott hagymát és a fenyőmagot, egy kicsit pirítgattam, majd felöntöttem a borral, beletettem a húsgombócokat, és felforraltam. Sóztam, borsoztam, tettem hozzá egy késhegynyi gyömbért, hozzáöntöttem a tejszínt, és jól összeforraltam. Rászórtam az apróra vágott petrezselymet, és hagytam egy kicsikét forrni.
Durumtésztából készített szines spagettivel tálaltam.









Read more...

2008. augusztus 24., vasárnap

Sós túrógombóc VKF XVIII.

Az előző posztban már leírtam, hogy a túrót édesen és sósan is szeretem, ezért most jön egy sós recept.
A sós túrógombóc lehet valami szaftos hús körete, de én csak egy kis salátával vacsorára ettem.





Hozzávalók:

25 dkg zsírszegény túró,
5 dkg búzadara,
1 tojás,
1 mokkáskanál só,
1 csokor petrezselyem
5 dkg edami sajt,
5 dkg mozzarella
2 dkg vaj

A túrót a tojássárgájákkal, a búzadarával, sóval, és az apróra vágott petrezselyemmel jól összedolgoztam. Egy fél órát hagytam állni, majd a kemény habbá vert tojásfehérjéket óvatosan hozzákevertem, és vizes kézzel gombócokat formáztam belőle.
A gombócokat enyhén sós vízben forrás után 5 percig főztem.
Egy tűzálló tálat kivajaztam, beletettem a megfőtt gombócokat, rámorzsoltam a mozzarellát, és a reszelt edami sajtot, és sütőben pirosra sütöttem.



Read more...

2008. április 22., kedd

Libamell gesztenyével és bennefőtt gombóccal Antony Worrall Thompson után egészen szabadon.




Tulajdonképpen csak az ötlet származik Antonytól, ő marhahússal készítette, és több összetevővel, de azt gondolom, hogy az ízhatás hasonló lett, mint amilyen az övé lehetett, és a galuskaszerű gombóc, vagy gombócszerű galuska :-) úgy készült, ahogy ő mondta a műsorában.


Hozzávalók:

A húshoz:
1 libamell
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 doboz mélyhűtött gesztenye
1 teáskanál áfonyalekvár
1 marék tőzegáfonya
2 evőkanál libazsír
½ liter húsleves vagy alaplé
só, bors,
worchester szósz
2 dl vörösbor

A gombóchoz:

1 tojás
liszt
víz
1 teáskanál sütőpor
petrezselyem
snidling
só, bors

A libamellről lefejtettem a hájat, apróra vágtam és kisütöttem. A töpörtyűt jóízűen megettük.

A hagymát és a fokhagymát apróra vágtam, két kanál libazsíron üvegesre pároltam, a libamellet vékony szeletekre vágtam, megsóztam, megborsoztam, és a hagymás zsíron mindkét oldalukat megpirítottam. A hússzeleteket áttettem egy tűzálló tálba, a hagymás zsírra ráöntöttem a bort és a húslevest és felforraltam, így a hús sütésekor keletkezett pörzsanyagok is feloldódtak. Ezután a levet ráöntöttem a húsra, beletettem az áfonyalekvárt, a fagyott gesztenyét, a sót, borsot, worchester szószt, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, rátettem a tál tetejét, és a sütőben 180 fokon 1 ½ órát sütöttem. Időnként megnéztem, és a levét vízzel pótoltam.

Közben elkészítettem a gombócokat. A hozzávalókat kikevertem, és annyi vizet adtam hozzá, hogy a galuskatésztánál keményebb, éppenhogy formázható legyen. Nedves kézzel kis gombócokat gömbölygettem, és amikor a húst már majdnem puhának találtam, a hús tetjére ültettem, és további ½ órát fedő alatt sütöttem.

Nagyon finom lett. A kis gombócok megpuhultak, és átvették a szósz ízét, ami édes is volt, meg erős is, meg nagyon jó is, és a hús is remek lett. Már el is felejtettem, milyen finom dolgokat lehet csinálni libamellből, pedig
gyerekkoromban a nagymamám nagyon sokféleképpen készítette a libamellet. Főzött belőle vadast, fasírtot, megpárolta sok zöldséggel és hagymáva. Marhahúst tulajdonképpen csak húslevesnek főzött. Minden olyan ételt, amit máshol marhahúsból készítettek, ő libamellből főzött.







Read more...

2008. április 6., vasárnap

Húsgombóc tagliatelle-vel


Már megint húsgombóc, és már megint Anthony Worral Thompson egyik vendége után, szabadon. Nem emlékszem a vendég nevére, és tulajdonképpen a receptre sem, csak az elkészítés módja tetszett meg, mert a húsgombócokat gőzben főzte meg, és így a húsból kifővő ízek nem a főzővízben vagy a sütőolajban maradtak, hanem nagyon finom szósz lett belőle.
Még sose főztem tagliatelle-t, de a szakács, aki készítette, azt mondta, hogy olasz ember húsgombóchoz nem főz spagettit. :-) Nagyon finom volt.




Hozzávalók:

½ kg marhafelsál darálva
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kávéskanál mustár
só, bors
szárított paradicsom
petrezselyem
mozzarella
olivaolaj
tagliatelle (vékonymetélt)

A vöröshagymát és a fokhagymát lereszeltem, összegyúrtam a darálthússal, tettem bele egy kávéskanál mustárt, sót, borsot, és vizes kézzel kis gombócokat formáztam. A gombócokat mélytányérba tettem, egy fazékban vizet forraltam, rátettem a gombócokkal teli tányért, letakartam egy tállal, és addig főztem kis lángon, amíg megpuhultak. Időnként utána töltöttem a fazékban a vizet.







Közben a tésztát sós vízben kifőztem, majd leszűrtem.

Egy lábosba egészen kevés olivaolajat tettem, és egy kicsit megpirítottam benne az apróra vágott szárított paradicsomot és a petrezselyem ¾ részét. Rátettem a húsgombócokat, kicsit együtt továbbpirítottam, majd ráöntöttem a hús levét és a tésztát. Hagytam összepirulni. A tányéron megszórtam a maradék petrezselyemmel, és kis darabkákra tépett mozzarellával.

Read more...

2008. március 24., hétfő

Húsgombóc újkrumplival és almával

Helyes kis francia újkrumplit vettem a zöldségesnél, hozzá kellett valamit kitalálni, ez lett belőle.
Az alapötlet Grenadine zsályás húsgombóc receptjéből származik.

Hozzávalók:
1/2 kg pulykamell,
só, bors, fokhagyma
½ szál füstölt kolbász,
½ kg újkrumpli
2 alma,
só, bors,
olaj,
petrezselyem

A pulykamellet ledaráltam, sóval, borssal, fokhagymával összegyúrtam, és kis gombócokat formáztam belőle.
A jófajta, nem túl száraz füstölt kolbászt –én az Ízbolygótól kapott remek füstölt kolbászt használtam- Jamie Oliver ötlete alapján kiszedtem a héjából, és szintén kis gombócokat formáztam.

Az almát szeletekre vágtam, a krumplit egyben hagytam, csak a nagyobb darabokat vágtam ketté. Egy lapos tepsit vékonyan kiolajoztam, és beletettem a krumplit és az almát, sóztam, borsoztam, majd rászórtam a kétféle gombócot, és az apróra vágott petrezselymet. Sem az almát, sem a krumplit nem hámoztam meg. 1/2 deci vizet öntöttem rá.
A tepsit alufóliával lefedtem, és 1/2 óráig sütöttem 180 fokon. Akkor levettem az alufóliát, kevés olajat spricceltem a tetejére, és még egy kicsit hagytam sülni, amíg megpirult.






Read more...

2008. március 8., szombat

Kókuszgolyó

Dulmina remek kókuszgolyójának receptjét amint elolvastam, már rohantam is, hogy megcsináljam:-) Csak annyit változtattam rajta, hogy zabpehely helyett zabkorpát tettem bele, mert lényegesen kevesebb az energia és a szénhidráttartalma, és a glikémiás indexe is jobb. Ez tényleg olyan nasi, amiből bármikor be lehet kapni egy-kettőt, nem hizlal, nem emeli a cukorszintet, és nagyon finom. Én nem tettem bele édesítőt. A kakaó kesernyés-, az alma savanykás-, és a kókuszreszelék kókuszíze remekül kiegészíti egymást, és nem hiányzik belőle az édesítő, de akinek így nem izlik, valami édesítőt tehet bele.

Hozzávalók:

2-3 savanykás alma
5 dkg zabkorpa
2 teáskanál holland kakaópor
5 dkg kókuszreszelék
2 teáskanál rum -lehet aroma is-

Az almákat meghámoztam, lereszeltem és összekevertem a kakaóval és a kókuszreszelék felével, meg a rummal. Nedves kézzel kis golyókat formáztam, és a kókuszreszelék másik felébe belehempergettem.

20 golyót csináltam, egy golyóban energia: 50 KCal, szénhidrát 3,2 gr.


Read more...

2008. február 14., csütörtök

Túrógombóc



A túrót a tojássárgájákkal, a búzadarával, csipet sóval, az édesítő 3/4 részével, a vaníliaaromával, és egy fél citrom reszelt héjával jól összedolgoztam. A tojásfehérjét kemény habbá vertem, és óvatosan belekevertem. Egy fél órát hagytam állni, majd vizes kézzel gombócokat formáztam belőle.
A gombócokat enyhén sós vízben 5 percig főztem, majd darált dióba forgattam.
A joghurtot az édesítő maradékával, és pár csepp vaníliaaromával összekevertem, és a gombócokra öntöttem.
Bevallom, még egy kiskanál diabetikus áfonyalekvárt is ettem hozzá :-)
Valószínüleg elég lett volna bele 1 tojás is, de a GBT-re mandulás kétszersültet sütöttem, így rengeteg maradék tojássárgájám van.
A nagyobb részét eltettem a mélyhűtőbe, rosszabb időkre :-)

Hozzávalók:

25 dkg zsírszegény túró,
5 dkg búzadara,
2 tojás sárgája,
1 tojás fehérje,
1 csapott evőkanál édesítő,
csipet só,
reszelt citromhéj,
pár csepp vaníliaaroma,
pár kanál joghurt
kb. 5 dkg darált dió








Read more...

2008. január 17., csütörtök

Trüffel



Karácsony előtt, az utolsó pillanatban én is golyókészítésbe fogtam. Ízbolygó receptjeit vettem alapul, utólag is köszönet érte.



Hozzávalók:

20 dkg diabetikus keserűcsokoládé
75 ml tejszín
csipet só
pár csepp vaníliaaroma,
12,5 dkg vaj
0,5 dl narancslikőr
1 teáskanál narancsjam
kakaópor
A tejszínt a cukorral, sóval, a vaníliaaromával 1 kanál kakaóporral felfőztem, és majd levettem a tűzről, és beletördeltem a csokoládét, és jól elkevertem. A vajat robottal habosra vertem, majd a kihűlt tejszínes csokihoz kevertem és hozzáadtam a narancslikőrt és a narancslekvárt, és ment a hűtőbe. Másnapra jól besűrűsödött, ekkor golyókat formáztam, és holland kakaóba forgattam.

A kókuszoshoz:
2,5 dl tejszín
pár csepp vaníliaaroma,
20 dkg diabetikus fehér csoki
15 dkg kókuszreszelék
0,5 dl kókuszlikőr
A tejszínt a vaníliaaromával felfőztem, kicsit hagytam hűlni, majd beletördeltem a csokit és jól elkevertem. Hozzáadtam a kókuszreszeléket, a kókuszlikőrt, és egy éjszakára hűtőbe tettem. Másnap golyókat formáztam, és kókuszreszelékbe hempergettem.
Sajnos olyan gyorsan elfogyott, -elvittem ajándékba, erre járók megették :-) , hogy elfelejtettem megszámolni, így nem tudom kiszámolni, egy db kalória- és szénhidráttartalmát, de legközelebb pótolom.



Read more...

2007. december 27., csütörtök

Maceszgombóc




Maceszgombócot szinte mindenki csinált a családban, és mindenkinek saját receptje volt. Drága nagymamám, -aki nem volt egy lelkes szakácsnő, bár bizonyos ételeket kiválóan készített, inkább az olcsó, laktató ételek terén tűnt ki- a maceszgombóc terén nem alkotott maradandót.
Gombócai a konzisztenciáját tekintve akár ágyúgolyónak is elmentek volna, de így is szívesen ettük. Anyósom -verhetetlen volt a konyhában, húslevesének olyan különleges íze volt, amit soha nem tudok utánozni- maceszgombóca szintén kicsit kemény volt. Sárika nagynéném gombóca elég lágy volt, de ízetlenre sikerült, anyámé pedig rendszeresen szétfőtt, és a leves inkább maceszfőzelékre hasonlított. Kati nagynéném gombóca közel ideális volt, de sajnos a recept nem maradt meg.
Így hát a családi hagyományokat egybevetve Körner András Kóstoló a múltból című szakácskönyvében található leírással, alakítottam ki a saját receptemet.

Azt azért meg kell jegyeznem, hogy sen
ki nem volt a családomban, aki a maceszgombócot libazsír helyett olajjal készítette volna. Nálam azonban nincs itthon libazsír. A finom, friss fehérkenyér libazsírral nem fér bele a diétámba, és ha van itthon, nem tudok ellenállni. Így áttértem az olajra, és bár ez a hagyományoknak egyáltalán nem felel meg, de nagyon finom

Hozzávalók:

3 tábla macesz

40 gr maceszliszt

1 csésze víz

3 tojás

2 evőkanál olaj

3/4 kávéskanál só

1/2 kávéskanál őrölt gyömbér

1/2 kávéskanál őrölt szerecsendió

1/4 kávéskanál bors

1 csokor apróra vágott petrezselyem

A maceszlisztet a vízzel -lehet húsleves is, de akkor a só mennyiségét csökkenteni kell- az olajjal, a tojások sárgájával, a és a fűszerekkel elkeverem, a táblás maceszt apró darabokra tördelem, és hozzákeverem. A tojások fehérjét kemény habbá verem, egy kis részét beleteszem a masszába, és jól összedolgozom, a többi habot óvatosan keverem hozzá, hogy ne törjön össze. Lágy masszát kell kapni, annyira, hogy ez még nem is formázható. Ha túl sűrű teszek hozzá még vizet. Hagyom állni egy fél órát, addigra összeáll egy még mindig lágy, éppen csak formázható masszává. Vizes kézzel kis gombócokat formázok belőle, és lobogva forró sós vízben vagy húslevesben főzöm 20 percig, fedő alatt. A gombócok megnőnek főzés közben, ezért nem szabad túl sokat tenni a lábosba egyszerre.
Én mindig dupla mennyiséget készítek, a felét elteszem a mélyhűtőbe.






Read more...

2007. november 25., vasárnap

Pulykagombócleves



A hét végén beteg voltam. Fájt a torkom, köhögtem, fel se keltem. Valami meleg lét kívántam. de a tea már a fülemen jött ki. Eszembe jutott, hogy nagymamám ilyenkor pulykagombóclevest főzött nekem. Már a gondolattól is jobban lettem, összekaptam magam, és lekúsztam bevásárolni a hozzávalókat.
Így visszagondolva nagy ötlet volt a válogatós, szinte semmit nem evő gyereknek -ez voltam én- egyszerre feltálalni a húst, zöldséget, tészát, krumplit egy jóízű levesben.

Hozzávalók:

1/2 kg pulykamell
1 tojás
2 sárgarépa, 2 gyökér, zeller, karalábé, kelkáposzta, 1 vöröshagyma, 3 gomba, 3 kis krumpli
só, bors,
őrölt gyömbér, sáfrány, szercsendió
cérnametélt

A zöldségeket megtisztítottam, összevágtam, és a krumpli és gomba kivételével feltettem vízben főzni. Sót, borsot, szerecsendiót, gyíömbért, sáfrányt adtam hozzá.

Amíg felforrt, a pulykamellet ledaráltam, a tojással, sóval, borssal, gyömbérrel összegyúrtam, és nedves kézzel kis golyókat formáztam belőlük. Amikor a zöldségeken a víz felforrt, beletettem a golyókat. Kis lángon főztem, amíg a zöldségek félig megpuhultak. Ekkor hozzáadtam a krumplit és a gombát is, és készre főztem,.
A cérnametélttel tálaltam.

Ugyanúgy izlett, mint régen, a múlt század közepén, amikor a konyhaasztalnál ülve kanalaztam. Nagymami, akinek a neve később az én jóvoltomból Dédi lett, mellettem ült és örömmel nézte, hogy végre valamit eszik a gyerek.





Read more...
Related Posts with Thumbnails

Blogidőszámítás

FIGYELMEZTETÉS


A blogon közzétett receptek és egyéb írások a cukorbetegségemmel kapcsolatos saját tapasztalataimat tartalmazzák anélkül, hogy ezirányú képzettségem lenne. Ezek nem tekinthetők sem orvosi, sem dietetikusi tanácsnak.




Receptjeim

A Miner szakácskönyv oldalán

MIÉRT


Amikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, úgy éreztem, hogy vége a világnak. Nem sokat tudtam a cukorbetegségről, de azt igen, hogy ezentúl le kell mondanom az édességekről, amiket úgy szeretek Miután az első nagy megrázkódtatás elmúlt, elővettem a sok év alatt összegyűlt, jól kipróbált receptjeimet, és elkezdtem átdolgozni őket. Kiszámoltam a kalóriákat, kipróbáltam, hogy működnek-e édesítővel. Ahol a cukor mennyisége a sütemény állagához szükséges volt, ott módosítottam a formáján, elkészítési módján. Azóta nem cukorbeteg vendégeimen is kísérletezve sok receptem gyűlt össze, amelyek alapján készített süteményeimet ők is szívesen fogyasztották. A cukorbeteg állandó lelkiismeretfurdalások között él. Ha evett, azért, ha nem evett azért. Nem könnyű áttérni a rendszeres életmódra, gyakran, keveset enni, a kalóriákat számolni, társaságban, vendégségben visszautasítani egy igazán ízletesnek látszó ételt, elviselni a sajnálkozó pillantásokat, ha elmondjuk, hogy a betegségünk miatt nem ehetünk mindent. Magyarországon az éttermek túlnyomó részében nem tartanak diabetikus édességeket, így ha mégis süteményre vágyunk, készítsük el magunknak. A sütemények, torták kellemesebbé teszik az életet. Miért mondanánk le róluk csak azért, mert az élet úgy hozta, hogy cukorbetegek vagyunk. Azoknak a családoknak, ahol cukorbeteg van, azt tanácsolom, próbálják ki ezeket a recepteket, és így egyetlen családtag sem marad ki a családi ünnepek fénypontjának tekinthető édességek fogyasztásából. Édességet enni is, készíteni is jó mulatság. Készítsünk hát szórakozva finomságokat. Ezeket az édességeket szívesen eszik és készítik nem cukorbeteg barátaim is.

  © Blogger templates ProBlogger Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP