Édességek, sütemények nem csak cukorbetegeknek, hanem mindenkinek,aki a magas kalóriatartalmú, a szervezet számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmazó répacukrot ki akarja iktatni az étrendjéből


2010. február 1., hétfő

Csokis meggyes torta Zila formában



1986-ban a Gázművek  130-ik születésnapjára megjelent szakácskönyvből  Hradszky Judit cukrász remek tortáját, már többször elkészítettem, most kicsit átalakítva Zila formában készült a tesztelés harmadik darabja.





Hozzávalók:
A piskótához:
2 tojás
1 1/2 evőkanál liszt

1/2 evőkanál kakaópor 

1 evőkanál édesítő 
meggylikőr a piskóta meglocsolásához

A meggyes krémhez:
30 dkg mélyhűtött meggy

1 csipet őrölt fahéj
1/2 citrom leve
2 evőkanál
édesítő,  (ízlés szerint lehet több vagy kevesebb)
1 dkg zselatin

1 zacskó vaníliás pudingpor

A csokikrémhez:
8 dkg 70 %-os diabetikus keserűcsokoládé
2 dl tejszín
1dkg zselatin


A töltelékhez:



10 dkg mélyhűtött meggy 
1 evőkanál édesítő
1 evőkanál kukoricakeményítő

fahéj
citrom
 

1 dl tejszín a díszítéshez


A sütőt bekapcsoltam 220 fokra állítva. A tojásokat a robotgép addig verte, amíg kb. háromszorosára  nőtt a massza,  ekkor továbbvertem az édesítővel, majd a lisztet és a kakaót beleszitáltam, és kanállal óvatosan, hogy ne törjön össze a hab, belekevertem.
A masszát egy  sütőpapírral kibélelt kerek tortaformába simítottam, a sütőt levettem 180 fokra, és a piskótát tűpróbáig sütöttem. A sütőben hagytam kihűlni.



Amíg hűlt, a csokoládét vízgőzön felolvasztottam,  1 dkg zselatint feloldottam egy kis vízben és felmelegítettem. A tejszínt kemény habbá vertem az édesítővel. Amikor a zselatin és a csoki már langyos volt, hozzákevertem a tejszínhabhoz. 


A Zilaformát egy tálra tettem, befújtam a formaleválasztóval, -azt hiszem, hogy ilyen nedves állagú tölteléknél ez felesleges, de nem akartam kockáztatni- és beleöntöttem a csokis masszát úgy, hogy a forma félig legyen. Egy kevés maradt, de az is elfogyott. A formát  a hűtőbe tettem, hogy a krém egy kicsit megdermedjen.



Közben a meggyből 7 dl vízzel kompótot főztem, édesítővel, fahéjjal, a citrom levével, és hagytam kihűlni. A meggyet kiszedtem a lábosból. A töltelékhez félretettem 2 dl kompótlét, és kb 10 dkg meggyet.    1 dl lében elkevertem a pudingport és a zselatint, a többit felforraltam. Lehúztam a tűzről, és belekevertem a zselatinos pudingport, visszatettem és lassú tűzön, kevergetve krémsűrűségűre főztem. Amikor kihűlt, elővettem a hűtőből a formát, beleszórtam a meggyet, igyekeztem igazságosan elosztani, és ráöntöttem a meggyzselét.

A piskótát meglocsoltam a meggylikőrrel, és a meggylikőrös felével a forma tetejére borítottam, és kicsit rányomkodtam. 3 órára a hűtőbe raktam. 


 
Közben elkészítettem a tölteléket. A félretett kompótlét felforraltam, a keményítőt egy kevés vízben elkevertem. A felforrt léből öntöttem egy keveset a keményítős masszára (hőkiegyenlítés) majd az egészet a kompótlébe öntöttem, és kevergetve forraltam, amíg besűrűsödött. Beletettem a félretett meggyet és kihűtöttem. 

Tálalás előtt a tortát kivettem a formából,a vonalak mentén felvágtam, és az üreget megtöltöttem a meggyes szósszal.


 A díszítéshez a tejszínt és a meggykompót levéből kb 1/2 dl - t  habszifonba öntöttem. Sajnos nem lett elég kemény hab belőle, ezért a torta tetején összefolyt.

















9 megjegyzés:

szepyke 2010. február 1. 11:38  

Bocsánat, de leírom, hogy nekem ez nagyon bizarr.. Mintha elvérezne a torta... Többeknél láttam, hogy folyékony valami került a résekbe, így felvágáskor kifolyik a süteményből. Te meg vagy elégedve a formával,tetszik, hogy ilyen?

"saját levében" 2010. február 1. 11:50  

Bírom az ilyen vállalati szakácskönyveket, nekem is van néhány!

BeckZsu 2010. február 1. 12:10  

A torta biztos jó, a meggy, csoki és tejszínhab nem lehet rossz, a feketeerdő tortát is szeretem.
De főleg a könyv: volt nekem ilyen, de ez is áldozatul esett a kisebb lakásba költözésnek, ilyenkor nagyon sajnálom, csakúgy, mint mindegyiket, ami már nincs meg. Pedig ezt nem is nagyon használtam.

Cukroskata 2010. február 1. 12:23  

Szepyke, nekem tetszik. Életben nem volt ilyen piros a lé, mint a képen. Egyébként pedig hadd vérezzen el, élve mégse ehetjük meg :-)

Sl, Zsu, ez nagyon jó kis szakácskönyv, akkoriban nem árulták sehol, a Gázművek ajándékba adta a bennfenteseknek. Én egy barátnőmtől kaptam. Mostanában láttam egy antikváriumban azt hiszem a Visegrádi utcában.

Gyöngyi 2010. február 1. 13:56  

Biztos finom lett ízre, kár, hogy nem szilárdabb a belseje.

Garffyka 2010. február 4. 14:03  

Ez tetszik, hadd vérezzen el, élve mégsem lehet megenni :D :D
Meggy-csoki-tejszínhab, ez így együtt nagyon finom!
Ebben a zila formában nekem pont az tetszik, hogy tölthető és nagyon klassz, ahogy a szelet felvágásánál kifolyik a töltelék.

Cukroskata 2010. február 4. 17:57  

Köszönöm szépen Garffyka, már teljesen magamba zuhantam a sok negatív kritika miatt :-(
Nekem is tetszik, és nagyon finom a folyós töltelékkel.

Garffyka 2010. február 8. 14:45  

És, bár meglehet nem szép, de olyan jól lehet tunkolni ezeket a folyós(ka) töltelékeket. Én kifejezetten szeretem.

Related Posts with Thumbnails

Blogidőszámítás

FIGYELMEZTETÉS


A blogon közzétett receptek és egyéb írások a cukorbetegségemmel kapcsolatos saját tapasztalataimat tartalmazzák anélkül, hogy ezirányú képzettségem lenne. Ezek nem tekinthetők sem orvosi, sem dietetikusi tanácsnak.




Receptjeim

A Miner szakácskönyv oldalán

MIÉRT


Amikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, úgy éreztem, hogy vége a világnak. Nem sokat tudtam a cukorbetegségről, de azt igen, hogy ezentúl le kell mondanom az édességekről, amiket úgy szeretek Miután az első nagy megrázkódtatás elmúlt, elővettem a sok év alatt összegyűlt, jól kipróbált receptjeimet, és elkezdtem átdolgozni őket. Kiszámoltam a kalóriákat, kipróbáltam, hogy működnek-e édesítővel. Ahol a cukor mennyisége a sütemény állagához szükséges volt, ott módosítottam a formáján, elkészítési módján. Azóta nem cukorbeteg vendégeimen is kísérletezve sok receptem gyűlt össze, amelyek alapján készített süteményeimet ők is szívesen fogyasztották. A cukorbeteg állandó lelkiismeretfurdalások között él. Ha evett, azért, ha nem evett azért. Nem könnyű áttérni a rendszeres életmódra, gyakran, keveset enni, a kalóriákat számolni, társaságban, vendégségben visszautasítani egy igazán ízletesnek látszó ételt, elviselni a sajnálkozó pillantásokat, ha elmondjuk, hogy a betegségünk miatt nem ehetünk mindent. Magyarországon az éttermek túlnyomó részében nem tartanak diabetikus édességeket, így ha mégis süteményre vágyunk, készítsük el magunknak. A sütemények, torták kellemesebbé teszik az életet. Miért mondanánk le róluk csak azért, mert az élet úgy hozta, hogy cukorbetegek vagyunk. Azoknak a családoknak, ahol cukorbeteg van, azt tanácsolom, próbálják ki ezeket a recepteket, és így egyetlen családtag sem marad ki a családi ünnepek fénypontjának tekinthető édességek fogyasztásából. Édességet enni is, készíteni is jó mulatság. Készítsünk hát szórakozva finomságokat. Ezeket az édességeket szívesen eszik és készítik nem cukorbeteg barátaim is.

  © Blogger templates ProBlogger Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP