Az utolsó orosz cár

Vesta küldte nekem a kérdést, kissé megkésve, most válaszolok. A feladat a következő: Nyisd ki az éppen most olvasott könyvet, és másold be a 161. oldal 5. mondatát. A mondat így szól:

"Óvatosan lapozgatom ezeket a füzeteket"

A füzet Olga Romanova, II. Miklós cár egyik kislányának a naplója, a könyv pedig Edvard Radzinszkij, Az utolsó orosz cár című könyve.

A szerző hiteles, korabeli dokumentumok alapján, a cári család megmaradt naplói alapján, hihetetlenül érdekesen, írja meg a kort, a történelmi eseményeket, a cári család életét és halálát.

Őszintén meg kell mondanom, hogy anélkül, hogy különösebben belegondoltam volna, a forradalmak természetes velejárójának fogadtam el, hogy ilyenkor szokás megölni az uralkodót. Jön a guillotin, a merénylő, vagy a népharag, és a király, a cár, a trónörökös elnyeri méltó büntetését. Éppen ezért megrázóan hat rám ez a könyv, amiben emberközelbe kerül a cár, a családja, a sok kislány és a beteges, gyönyörű kisfiú, akiket végül különösen kegyetlen módon tartottak fogva, és végeztek ki.

Mindemellett nem állom meg, hogy még egy részletet kiemeljek, és egy pár mondatot bemásoljak. Egy Kajaljev nevű anarchista merényletet tervez Szergej Alekszandrovics nagyherceg ellen.

"Mindent kiszámított: a kavargó hóban felragyogtak a nagyherceg fogatának lámpái, Kajaljev, bombával a kezében eléugrik, ám ekkor megpillantja a kocsiban Szergej Alekszandrovics mellett Ellát és a gyerekeket! És Kajaljev nem meri eldobni a bombát. Az idilli tizenkilencedik század idilli terroristája"

Ma, amikor már meg sem lepődünk, ha a hírekben azt halljuk, hogy bombák robbanak buszon, szállodákban, bevásárlóközpontokban, piacokon, repülőket vezetnek bele irodaházakba, gyerekek, öregek halnak meg, tényleg idillinek tűnik a mindenre elszánt terrorista, aki nem dobja el a bombát, nehogy egy kisgyerek is meghaljon.

A kérdést továbbküldöm BeckZsu- nak.