Édességek, sütemények nem csak cukorbetegeknek, hanem mindenkinek,aki a magas kalóriatartalmú, a szervezet számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmazó répacukrot ki akarja iktatni az étrendjéből


2008. június 30., hétfő

Kukoricás pulykamell


Már több postban írtam, hogy régebben az unokám, szinte semmit nem evett meg. Ez alól kivétel volt a rántott hús, és a kukoricás pulykamell, amit bármikor feltálalhattam neki. Ezért amikor nálam volt, mindig megkérdezte: van kukoricás pulyka? Így hát mindig volt :-) Az étel tulajdonképpen úgy született, hogy valamit akartam neki enni adni, de már nagyon untam a rántott húst, és mivel volt itthon kukorica és borsó is, összefőztem őket :-) Akkora siker volt, hogy az unokám azt hitte, hogy ez egy széles körben ismert étel, mint pl. a paprikás krumpli, vagy a pörkölt, és nagyon csodálkozott, amikor az édesanyjának azt mondta, hogy főzzön neki kukoricás pulykát, és ő nem tudta, hogy hogy kell.

Hozzávalók:
1/2 kg pulykamell
1/4 kg mélyhűtött kukorica
1/4 kg zöldborsó (most friss cukorborsó)
1 vöröshagyma
kevés olaj,
só, bors, petrezselyem

A pulykamellet kockákra vágtam, kevés olajon az apróra vágott hagymával együtt kicsit megpároltam, sóztam, borsoztam, felöntöttem vízzel, nem kell hogy ellepje, és felforraltam. Akkor beletettem a kukoricát és a borsót, és puhára főztem. Amikor kész lett belekvertem a petrezselymet és még egyet forraltam. Ami a képen nem látszik, sajnos kicsit elsóztam, ezért a tányéron tejfölt kevertünk hozzá.
A lányomtól kapott lila rizzsel tálaltam. Elkészítése itt.

0 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails

Blogidőszámítás

FIGYELMEZTETÉS


A blogon közzétett receptek és egyéb írások a cukorbetegségemmel kapcsolatos saját tapasztalataimat tartalmazzák anélkül, hogy ezirányú képzettségem lenne. Ezek nem tekinthetők sem orvosi, sem dietetikusi tanácsnak.




Receptjeim

A Miner szakácskönyv oldalán

MIÉRT


Amikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, úgy éreztem, hogy vége a világnak. Nem sokat tudtam a cukorbetegségről, de azt igen, hogy ezentúl le kell mondanom az édességekről, amiket úgy szeretek Miután az első nagy megrázkódtatás elmúlt, elővettem a sok év alatt összegyűlt, jól kipróbált receptjeimet, és elkezdtem átdolgozni őket. Kiszámoltam a kalóriákat, kipróbáltam, hogy működnek-e édesítővel. Ahol a cukor mennyisége a sütemény állagához szükséges volt, ott módosítottam a formáján, elkészítési módján. Azóta nem cukorbeteg vendégeimen is kísérletezve sok receptem gyűlt össze, amelyek alapján készített süteményeimet ők is szívesen fogyasztották. A cukorbeteg állandó lelkiismeretfurdalások között él. Ha evett, azért, ha nem evett azért. Nem könnyű áttérni a rendszeres életmódra, gyakran, keveset enni, a kalóriákat számolni, társaságban, vendégségben visszautasítani egy igazán ízletesnek látszó ételt, elviselni a sajnálkozó pillantásokat, ha elmondjuk, hogy a betegségünk miatt nem ehetünk mindent. Magyarországon az éttermek túlnyomó részében nem tartanak diabetikus édességeket, így ha mégis süteményre vágyunk, készítsük el magunknak. A sütemények, torták kellemesebbé teszik az életet. Miért mondanánk le róluk csak azért, mert az élet úgy hozta, hogy cukorbetegek vagyunk. Azoknak a családoknak, ahol cukorbeteg van, azt tanácsolom, próbálják ki ezeket a recepteket, és így egyetlen családtag sem marad ki a családi ünnepek fénypontjának tekinthető édességek fogyasztásából. Édességet enni is, készíteni is jó mulatság. Készítsünk hát szórakozva finomságokat. Ezeket az édességeket szívesen eszik és készítik nem cukorbeteg barátaim is.

  © Blogger templates ProBlogger Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP