Édességek, sütemények nem csak cukorbetegeknek, hanem mindenkinek,aki a magas kalóriatartalmú, a szervezet számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmazó répacukrot ki akarja iktatni az étrendjéből


2009. május 30., szombat

VKF XXV A családi krumplileves

Gyerekkoromban nagyon szerettem ezt a krumplilevest, ami a paprikáskrumpli és a lebbencsleves kereszteződéséből jöhetett létre, bár nagymamám a tésztát nem pirította meg, és tejföllel be is habarta. Eredetileg zsírral készült, de én olajjal csinálom.
Amikor először készítettem a saját konyhámban önállóan a levest, olyan erősre sikerült, hogy minden falat után -mint egy igazi sárkány - lángot leheltünk, de a kislányomnak így is ízlett, és el is nevezte erős levesnek. Azóta a családi ételek között ezt a nevet viseli.
Elég gyakran készítem, de most a VKF XXV. kedvéért fel is teszem.

Hozzávalók:
1/2 kg krumpli
1 nagy fej vöröshagyma
2 nagy marék kockatészta
pár karika -lehetőleg erős- füstölt kolbász
1/2 cseresznyepaprika
só, pirospaprika
olaj
tejföl

A hagymát apróra, a kolbászt karikára vágtam, és kevés olajon addig pirítottam őket, amíg a hagyma üveges lett. Akkor hozzáadtam a kockára vágott krumplit, felöntöttem vízzel, megsóztam, beletettem a cseresznyepaprikát, a pirospaprikát, és felforraltam. Amikor már forrt, beletettem a kockatésztát, és addig főztem, amíg a tészta megfőtt. Tapasztalatom szerint addigra a krumpli is puha lesz.
A tálaláskor a tejfölt külön tányérban tettem az asztalra, mindenki maga tett belőle a tányérjába.

Régebbi krumplis receptjeim itt

2 megjegyzés:

KataKonyha 2009. május 30. 22:54  

Egész biztosan finom lehet:)

Cukroskata 2009. május 30. 23:32  

Egyszerű, de finom :-)

Related Posts with Thumbnails

Blogidőszámítás

FIGYELMEZTETÉS


A blogon közzétett receptek és egyéb írások a cukorbetegségemmel kapcsolatos saját tapasztalataimat tartalmazzák anélkül, hogy ezirányú képzettségem lenne. Ezek nem tekinthetők sem orvosi, sem dietetikusi tanácsnak.




Receptjeim

A Miner szakácskönyv oldalán

MIÉRT


Amikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, úgy éreztem, hogy vége a világnak. Nem sokat tudtam a cukorbetegségről, de azt igen, hogy ezentúl le kell mondanom az édességekről, amiket úgy szeretek Miután az első nagy megrázkódtatás elmúlt, elővettem a sok év alatt összegyűlt, jól kipróbált receptjeimet, és elkezdtem átdolgozni őket. Kiszámoltam a kalóriákat, kipróbáltam, hogy működnek-e édesítővel. Ahol a cukor mennyisége a sütemény állagához szükséges volt, ott módosítottam a formáján, elkészítési módján. Azóta nem cukorbeteg vendégeimen is kísérletezve sok receptem gyűlt össze, amelyek alapján készített süteményeimet ők is szívesen fogyasztották. A cukorbeteg állandó lelkiismeretfurdalások között él. Ha evett, azért, ha nem evett azért. Nem könnyű áttérni a rendszeres életmódra, gyakran, keveset enni, a kalóriákat számolni, társaságban, vendégségben visszautasítani egy igazán ízletesnek látszó ételt, elviselni a sajnálkozó pillantásokat, ha elmondjuk, hogy a betegségünk miatt nem ehetünk mindent. Magyarországon az éttermek túlnyomó részében nem tartanak diabetikus édességeket, így ha mégis süteményre vágyunk, készítsük el magunknak. A sütemények, torták kellemesebbé teszik az életet. Miért mondanánk le róluk csak azért, mert az élet úgy hozta, hogy cukorbetegek vagyunk. Azoknak a családoknak, ahol cukorbeteg van, azt tanácsolom, próbálják ki ezeket a recepteket, és így egyetlen családtag sem marad ki a családi ünnepek fénypontjának tekinthető édességek fogyasztásából. Édességet enni is, készíteni is jó mulatság. Készítsünk hát szórakozva finomságokat. Ezeket az édességeket szívesen eszik és készítik nem cukorbeteg barátaim is.

  © Blogger templates ProBlogger Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP