Édességek, sütemények nem csak cukorbetegeknek, hanem mindenkinek,aki a magas kalóriatartalmú, a szervezet számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmazó répacukrot ki akarja iktatni az étrendjéből


2008. május 22., csütörtök

Újra mi volt......

Dulmina és BeckZsú közreműködésével kiegészítettem a "Mi volt..." postomat. Többek között: tejívó, iskolai takarékbélyeg, verklis, cserépkályha, fürdőszoba-kályha, Trabant, Manci híd, Kossuth híd, Nemzeti Színház, zöld lódenkabát, svájcisapka, cicavízió, ószeres, közlekedési rendőr "kalitkában" stb.

Egy kis "ízelítő": iskolai füzetek az ötvenes években.



A kép innen van
Segítsetek tovább bővíteni a leltárt :-)

4 megjegyzés:

nana 2008. május 22. 18:23  

címerezés, építőtábor :)

Gourmandula 2008. május 22. 18:45  

Szuperszuperszuper írás!!! :)))
ez just hirtelen eszembe, 80as évek édes nosztalgiája:

botrány volt, mikor 2 ftra emelkedett a gombóc fagyi ára...
(pici koromban 50 fillér volt)

aztán meg töltőtoll - van annak még kultusza

első nem befőttes, hajhúzós textibevonatú hajgumi - micsosa császárság volt (vékony, aranyszálas hímzéssel)

a banán érték volt

kubai narancs - dögivel

kötelezően fehér harisnya az iskola ünnepélyekre

illatos radír :)))

cukroskata 2008. május 23. 9:29  

Köszönöm szépen mindenkinek :-) Gourmandula, az illatos radír már igazi luxus volt. Amikor én iskolába jártam, akkor a csehszlovák elefántradírért öltük egymást :-)

Related Posts with Thumbnails

Blogidőszámítás

FIGYELMEZTETÉS


A blogon közzétett receptek és egyéb írások a cukorbetegségemmel kapcsolatos saját tapasztalataimat tartalmazzák anélkül, hogy ezirányú képzettségem lenne. Ezek nem tekinthetők sem orvosi, sem dietetikusi tanácsnak.




Receptjeim

A Miner szakácskönyv oldalán

MIÉRT


Amikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, úgy éreztem, hogy vége a világnak. Nem sokat tudtam a cukorbetegségről, de azt igen, hogy ezentúl le kell mondanom az édességekről, amiket úgy szeretek Miután az első nagy megrázkódtatás elmúlt, elővettem a sok év alatt összegyűlt, jól kipróbált receptjeimet, és elkezdtem átdolgozni őket. Kiszámoltam a kalóriákat, kipróbáltam, hogy működnek-e édesítővel. Ahol a cukor mennyisége a sütemény állagához szükséges volt, ott módosítottam a formáján, elkészítési módján. Azóta nem cukorbeteg vendégeimen is kísérletezve sok receptem gyűlt össze, amelyek alapján készített süteményeimet ők is szívesen fogyasztották. A cukorbeteg állandó lelkiismeretfurdalások között él. Ha evett, azért, ha nem evett azért. Nem könnyű áttérni a rendszeres életmódra, gyakran, keveset enni, a kalóriákat számolni, társaságban, vendégségben visszautasítani egy igazán ízletesnek látszó ételt, elviselni a sajnálkozó pillantásokat, ha elmondjuk, hogy a betegségünk miatt nem ehetünk mindent. Magyarországon az éttermek túlnyomó részében nem tartanak diabetikus édességeket, így ha mégis süteményre vágyunk, készítsük el magunknak. A sütemények, torták kellemesebbé teszik az életet. Miért mondanánk le róluk csak azért, mert az élet úgy hozta, hogy cukorbetegek vagyunk. Azoknak a családoknak, ahol cukorbeteg van, azt tanácsolom, próbálják ki ezeket a recepteket, és így egyetlen családtag sem marad ki a családi ünnepek fénypontjának tekinthető édességek fogyasztásából. Édességet enni is, készíteni is jó mulatság. Készítsünk hát szórakozva finomságokat. Ezeket az édességeket szívesen eszik és készítik nem cukorbeteg barátaim is.

  © Blogger templates ProBlogger Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP