Édességek, sütemények nem csak cukorbetegeknek, hanem mindenkinek,aki a magas kalóriatartalmú, a szervezet számára semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmazó répacukrot ki akarja iktatni az étrendjéből


2012. december 3., hétfő

Viszontagságok a konyhában és egy gesztenyetorta

Vendégeket vártam, és különlegesen jó ebédet akartam csinálni. Nem tudom, hogy más hogy van vele, de velem mindig ilyenkor esnek meg a legkülönbözőbb, előre igazán nem látható képtelenségek.

A desszerttel indítottam, Maci Csokimousse-gesztenyemousse tortáját akartam elkészíteni. Mélyhűtött gesztenyét vettem, fele víz, fele tejben feltettem főni.
Az átlósan csíkos piskóta kicsit babramunkának tűnt, -és az is volt :-) - de nekiveselkedtem, és szemre nagyon jól sikerült a tepsibe nyomózsákkal belenyomogatni a kétféle színű piskótatésztát. Előzőleg bekapcsoltam a villanysütőt, és amikor kész lettem be akartam tenni az előmelegített sütőbe, ekkor derült ki, hogy az alig fél éves tűzhely sütője nem működik. Csavargattam ide-oda, semmi.
Sütő hiányában a tésztát ki kellett önteni :-(
Gondoltam, akkor majd kapnak gesztenyepürét. Amíg a sütővel kínlódtam, a gesztenye békésen főtt magában. Mire észbekaptam, már teljesen szétfőtt, de azt hittem, hogy ez nem baj, legalább könnyebb lesz pürésíteni. Ebben nem is tévedtem, a robotgép pillanatok alatt egyneművé varázsolta, csakhogy a hosszú főzés alatt, mint egy részeges tengerész, benyakalta a folyadék nagy részét, így egy finom, de olyan puha állagú krém lett belőle, amit krumplinyomón átnyomni lehetetlen lett volna.
Volt tehát egy jóízű gesztenyekrémem, viszont nem volt sütőm. Hosszas kutatás után találtam a mélyhűtőben egy kicsike, kerek piskótalapot.
Még zárás előtt pár perccel beestem az üzletbe, és vettem még két doboz gesztenyét. Ezt is megfőztem tejjel és vízzel, de most nagyon vigyáztam rá, összesen 10 percig főtt. A robotgéppel pépesítettem, édesítővel és rummal ízesítettem, és golyókat formáltam belőle. Felolvasztott csokiba mártottam őket, és a piskótalap szélét kiraktam velük. Lehetett volna kisebb golyókat formálni, hogy két sorban egymáson legyenek, de akkorra már elég nyűgös voltam, és túl akartam lenni az egészen. A kissé folyós gesztenyekrémbe is tettem édesítőt és rumot. A piskótalapot megöntöztem rummal, kiraktam meggyel és rákanalaztam a gesztenyekrémet, majd ment a hűtőbe.
Én voltam legjobban meglepve, hogy nagy sikere volt.

Második fogásként Rick Stein műsorában látott, és Aubergine által már kipróbált pitét akartam megcsinálni, nyúl helyett marhahúsból, de sütő nélkül ez a tervem is kútba esett, így a marhahúst zöldségekkel megpároltam, majd sikerült odaégetnem, de a felét le lehetett szedni, és ehető is volt :-)

A napra a barátnőm tette fel a koronát, amikor egy nagy üvegtálamat leverte a polcról, ami szabad szemmel alig látható kis üvegmorzsákká tört össze, belepve az egész konyhát, de ezen egy ilyen nap után már nem is csodálkoztam :-)

0 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails

Blogidőszámítás

FIGYELMEZTETÉS


A blogon közzétett receptek és egyéb írások a cukorbetegségemmel kapcsolatos saját tapasztalataimat tartalmazzák anélkül, hogy ezirányú képzettségem lenne. Ezek nem tekinthetők sem orvosi, sem dietetikusi tanácsnak.




Receptjeim

A Miner szakácskönyv oldalán

MIÉRT


Amikor kiderült, hogy cukorbeteg vagyok, úgy éreztem, hogy vége a világnak. Nem sokat tudtam a cukorbetegségről, de azt igen, hogy ezentúl le kell mondanom az édességekről, amiket úgy szeretek Miután az első nagy megrázkódtatás elmúlt, elővettem a sok év alatt összegyűlt, jól kipróbált receptjeimet, és elkezdtem átdolgozni őket. Kiszámoltam a kalóriákat, kipróbáltam, hogy működnek-e édesítővel. Ahol a cukor mennyisége a sütemény állagához szükséges volt, ott módosítottam a formáján, elkészítési módján. Azóta nem cukorbeteg vendégeimen is kísérletezve sok receptem gyűlt össze, amelyek alapján készített süteményeimet ők is szívesen fogyasztották. A cukorbeteg állandó lelkiismeretfurdalások között él. Ha evett, azért, ha nem evett azért. Nem könnyű áttérni a rendszeres életmódra, gyakran, keveset enni, a kalóriákat számolni, társaságban, vendégségben visszautasítani egy igazán ízletesnek látszó ételt, elviselni a sajnálkozó pillantásokat, ha elmondjuk, hogy a betegségünk miatt nem ehetünk mindent. Magyarországon az éttermek túlnyomó részében nem tartanak diabetikus édességeket, így ha mégis süteményre vágyunk, készítsük el magunknak. A sütemények, torták kellemesebbé teszik az életet. Miért mondanánk le róluk csak azért, mert az élet úgy hozta, hogy cukorbetegek vagyunk. Azoknak a családoknak, ahol cukorbeteg van, azt tanácsolom, próbálják ki ezeket a recepteket, és így egyetlen családtag sem marad ki a családi ünnepek fénypontjának tekinthető édességek fogyasztásából. Édességet enni is, készíteni is jó mulatság. Készítsünk hát szórakozva finomságokat. Ezeket az édességeket szívesen eszik és készítik nem cukorbeteg barátaim is.

  © Blogger templates ProBlogger Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP