2012. április 17., kedd

Wellington bélszín



1815 június 18-án Wellington herceg győzelmet aratott Napóleon felett Waterloo-nál. A legenda szerint a győztes csata utáni ünnepi vacsorára alkotta a szakácsa a Wellington bélszínt.
Ha igaz, ha nem, az biztos, hogy a Wellington bélszín nagyon finom, és nagyon látványos étel, és egyáltalán nem olyan bonyolult elkészíteni.
Sokan voltunk, ezért egy egész bélszínt vettem, és két leveles tésztát, mert egybe nem fért bele. A másodikból maradt egy darab, azt megsütöttem kis pogácsáknak.
A receptet Gordon Ramsay tv műsorából vettem, de felhasználtam Vesta receptjét is.
Az unokám nem szereti a gombát, azt kérte, hogy neki gomba nélkül készítsem  el, ezért kitaláltuk, a gesztenyés Wellingtont.

Hozzávalók:

1 kg bélszín
40 dkg gomba
só, bors, olívaolaj,mustár
8 szelet pármai sonka
2 csomag kelt  leveles tészta
2 tojás sárgája
4 db sós palacsinta

A gombát miután jól megmostam, hagytam száradni, mert amúgy is sok vizet tartalmaz. Azután robotgépben felaprítottam, úgy hogy egy kicsit darabos maradjon. Sóval, borssal fűszereztem, majd kevés olívaolajon addig pároltam, amíg az összes levét elfőtte. Hagytam kihűlni.

Közben a bélszín minden oldalát olívaolajon megpirítottam, majd hűlni hagytam. Levágtam belőle egy kb 20 cm-es darabot, azt félretettem. A nagyobb darabot megkentem mustárral.

Egy réteg folpack fóliára kiterítettem három palacsintát, rá 6 sonkaszeletet, megkentem a gombapürével, közepére tettem a bélszínt. A folpack segítségével  a húst teljesen beletekertem a sonkába és palacsintába, és másnapig a hűtőben hagytam pihenni. Ha még aznap fel akarjuk használni, akkor is kell neki kb 15 perc a hűtőben.

Másnap elővettem a hűtőből. Én a Tante Fanny levelestésztát  használtam, amit nem kell nyújtani, csak kibontani a csomagolásból. Ráfektettem a bélszínt, a széleit megkentem tojássárgájával, és a húsra ráhajtottam úgy, hogy mindenhol befedje. Tepsibe tettem úgy, hogy alulra került az összeillesztett rész. Megkentem tojássárgájával, és 1/2 órára a hűtőbe tettem.
Utána újra megkentem tojássárgájával és 200 fokos sütőben sütöttem 20 percig, és utána 180 fokos sütőben 40 percig. Így teljesen átsült, -a család így szereti- csak a közepe volt kicsit rózsaszín.



A kisebbik darab húst ugyanígy készítettem el, csak nem kentem meg mustárral, és a gombapép helyett natúr gesztenyemasszát kapott sóval, borssal, és egy kevés üvegesre pirított vöröshagymával elkeverve.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon szépre sikerült a Wellingtonod. Gratulálok, akár egy mesterszakács.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen lányok, nagyon finom is volt :-)

    VálaszTörlés

Örülnék, ha hozzászólnál :-)