Köleskása almával, dióval, naranccsal, vörösáfonyával
Soha nem ettem még kölest. Rájöttem, hogy azért nem közelítettem hozzá, mert nagymamámtól nagyon sokszor hallottam, hogy „bezzeg nekem csak köleskása jutott, te meg nem akarod megenni a finom spenótot.” Ezért aztán a kölesről az jutott mindig eszembe, hogy az valami rossz lehet. Most azonban, hogy Dulmina a tündérkonyhájában ilyen étvágygerjesztően elkészítette, és egy kicsi utána olvastam, és kiderült, hogy nagyon jók az élettani hatásai, gondoltam kipróbálom.
Hozzávalók:
alma, narancs, vörösáfonya
édesítő
dió
A kölest 20 percig hideg vízben áztattam, utána leszűrtem, lábosba tettem, kétszeres mennyiségű vizet tettem rá, és addig főztem, amíg az összes vizet „megitta:”
Közben az almát megpucoltam, szeletekre vágtam, a narancsot felkarikáztam, vizet öntöttem rá, került bele egy kis édesítő és fahéj, rövid ideig főztem. Mikor minden kihűlt, a kölest tányérra tettem, darált diót szórtam rá, és körberaktam a gyümölcsökkel. Dulmina mákkal szórta meg, én bár kölest nem ettem még, mákot már igen, és nem szeretem, ezért próbálkoztam dióval.
Ebből a mennyiségből legalább négy adag lett, persze ez étvágy függvénye.
1 adagban: energia 194,6 Kcal, szénhidrát 27 gr.
Bejegyzések
4 megjegyzés:
Ez nagyon jól néz ki! Legközelebb így is kipróbálom - és már meg is oldódott a "de mi lesz a kompót sűrejével?" című visszatérő probléma :-)
Köszi Dulmina, nemcsak jól néz ki, de finom is, és alig van benne szénhidrát, meg kalória, ami nekem sajnos fontos :-)
A kölest mi is nagyon szeretjük, sósan is, édesen! Ez is nagyon jól néz ki! :o)
Köszi Kata, most már én is szeretem :-)
Megjegyzés küldése